|
|
 |
|
|
 |
| Szerző |
Téma: Általános forgalmi adó
|
Pán
|
 Elküldve: 2008 12 12, 22:58:56 (33)
Feleim, szíves elnézést kérek: 
Lentiek fizetett hirdetések! 
De él bennem cseppnyi kétes remény, 
Lesz cseppnyi ellentétes vélemény!
|
tede
|
Elküldve: 2008 12 11, 22:39:27 (32)
Az ÁFA teljesítéshez kapcsolódóan hasonló a véleményem az előttem
szólókhoz. Amennyiben a technikai tételeket nem kezeli a program,
úgy nem sok értelme van vele foglalkozni. Én bevallom hősiesen, hogy
a könyvelésben - Én személy szerint - az ÁFA törvényt preferáltam a
Számviteli törvénnyel szemben és csak év végén foglalkoztam az átmenő
tételek levezetésével. A számviteli törvénynek, akkor sem felel meg
100 %-ig az ajánlott megoldás - pont a hiányzó technikai tételek miatt.
Kétségtelen viszont, hogy a költségek és az árbevételek reális(abb) képet mutatnának év közben is. Eddig sem volt hangulatom az évközi technikai tételek lekönyvelésére. Igaz, hogy ennek az eddig használt verzióban inkább káros következménye lett volna, mivel az ÁFA tablót esetleg plusz mellékszámítások tömkelegével kellett volna kiegészí-teni, - ha a számviteli dátum elsődlegességével könyvelek, - mely nagyobb tévedések kockázatát is magában rejtette volna. Mivel ÁFA
preferácival könyveltem, akkor meg minek könyveltem volna az ÁFA
technikaiakat, amikor volumenében nagyobb jelentőségű, költség árbevétel időszaki összemérése év közben úgy is torz maradt. Igaz,
hogy a két dátum együttes alkalmazásával, mindkét törvénynek egyszer-
re lehetne eleget tenni, de azokat a fránya ÁFÁ-s technikai tételeket
is le kellene könyvelni. Már pedig Én lusta ember vagyok (bár mondják
azt is, hogy a lusta emberek viszik előre a világot). Attól függetle-
nül nyitott vagyok a program által kezelt technikai tételek irányába.
Végül is a kettős dátum kezelés lehetősége nem csak az F6-os mezőben
adott. A számla tételeknél ott van az alsó teljesítési dátum mező is.
Alapvetően két eshetőséget látok technikai tételekre vonatkozóan:
A beérkező számla számviteli teljesítése megelőzi az ÁFA szerinti
teljesítési időpontot. Ennek technikai tétele: 3689 - 466
A kimenő számla számviteli teljesítése megelőzi az ÁFA szerinti
teljesítési időpontot. Ennek technikai tétele: 467 - 4797
A tételek fordított esetben ritkán kapcsolódnak ÁFÁ-hoz, bár lehet,
hogy a kollégák ennek ellenkezőjéről - esettanulmányok tömkelegével -tudnának meggyőzni.
Amennyiben, a két különböző dátum problematikájának megoldására Pán mégis rá szánná magát, úgy azt a technikai tételek kezelésével együtt tartanám csak üdvözítőnek. Az év végi tételeket eddig is nekünk kellett lenyelnünk, az ellen semmi kifogásom. Meg különben
is sikerült neki bravúrosan megoldani a kerekítési problematikáját.
Itt az alkalom, hogy szakmai tudása előtt ismét fejet hajthassunk.
Technikailag lehet, hogy nem is annyira bonyolult a dolog. A 3689 Egyéb különféle követelés és a 4797 Egyéb különféle kötelezettség számlát felvennénk a kiemelt főkönyvi számlák közé, melyet akkor
használna a program, ha az ÁFA dátum későbbi a számviteli dátumnál.
Kontírozásban a tételeket ugyanúgy kontíroznánk, mint bármely szimpla
tételt. A könyvelése is ugyanúgy történne mint eddig, csak annyi különbséggel, hogy az ÁFA preferált dátummal szemben a Számvitel
preferált dátummal jelenne meg a könyvelésben a tétel. Mivel a program érzékelné a két dátum különbözőségét azonnal lekönyvelné,
a számviteli dátumra - beérkező esetben 3689 - 466 kontírszámokra
"Még le nem vonható ÁFA" szöveggel, kimenő esetben 467 - 4797 kontír-
számokra "Még nem fizetendő ÁFA" szöveggel. Ugyanezen tételek meg-
fordítását az ÁFA szerinti teljesítési dátumra. A technikai tételeket
ki kellene hagyni az ÁFA tabló egyéb ÁFÁ-t befolyásoló tételei közül.
A számviteli dátummal könyvelt tételek az ÁFA tablóban csak az ÁFA
teljesítési időpont időszakában kellene megjeleníteni. Esetleg lehetne, egy "Eltérő Számviteli - ÁFA teljesítésű tételek" naplója analitika menü, vagy tovább gondolva a dolgot a jővő felé elmozdulva
"Járulékos (automatikus) tételek" naplója irányába.
|
Dittyke
|
Elküldve: 2008 12 11, 20:32:39 (31)
Kedves Pán,
Teljes mértékben egyetértek Sumi véleményével és szerintem sem kellene ezzel foglalkoznod.
|
Sumi
|
Elküldve: 2008 12 11, 16:13:44 (30)
Kedves Pán!
Véleményem szerint maradjon így a program ebben a tekintetben.
Egyrészt azért, mert az évek közötti elhatáolást azután meg kellene oldani a régi módszerek szerint.
Másrészt azért, mert nagyon fontosnak tartom a program megbízhatóságának megtartásást.
Felhasználóként mindenki kitalálja a sajátosságainak megfelelő módszert év közben az áfa szerinti teljesítési időpontok helyes alkalmazására.
|
Pán
|
Elküldve: 2008 12 11, 11:19:57 (29)
Kedves kettőst könyvelő áldozataim!
Ügydöntő véleményt szeretnék kérni (ráadásul sürgősen) egy beharangozott, ám az utolsó pillanatban mégis elbizonytalanított tervemmel kapcsolatosan: nevezetesen, hogy a 2009-es adóévvel kezdődően az ÁFÁ-s könyvelési tételekhez ún. ÁFA-dátumot (ÁFA szerinti teljesítési időpontot) lehessen megadni, ha az eltér a számviteli teljesítés időpontjától. Ez a dátum az uniós belépés óta elő van készítve az F6-os képernyőtáblában (azaz, nem a számlákon feltüntetett, és be is kért teljesítési időpontot használnám erre a célra), de mindeddig díszként funkcionált, kitölteni nem lehetett.
Ha a döntés az lesz, hogy – úgymond - éledjen fel ez a dátum, akkor
1. Kitölteni ezután se kötelező: ilyenkor a számviteli dátum (könyvelési dátum) érvényesül, ahogy eddig is.
2. Ha kitöltjük, az csakis az aktuális üzleti évbe eshet!!!
3. Az ÁFA-kimutatások meglehetősen elbonyolódhatnak az eddigiekhez képest: nem is formájukban (az alapvetően nem sokat változna), hanem a tartalmukban, utólagos ellenőrzésükben.
4. A könyvelőnek továbbra is elhatárolásokkal, ill. egyéb - most is használt eljárással - kell megoldania, ha a számviteli és ÁFA-szerinti teljesítés eltérő üzleti évre esik.
5. Halványan írom, mert azért nem ez kell, hogy eldöntse a dolgot: egyrészt nem kevés hibalehetőség kockázatával jár a változtatás részemről, másrészt nagyon számon kell tartaniuk, hogy mely ÁFÁ-s lista mely dátumot használja.
Nos, ilyen körülmények között szeretném kérni érdekeiknek megfelelő véleményeiket!
|
zjj
|
Elküldve: 2008 07 17, 21:38:01 (28)
Ezt az iránymutatást a PM nagyon jóra akarta csinálni ezért tartott ilyen sokáig:
http://www.apeh.hu/adoinfo/afa080101_hatalyos/szgk_afa_87.html
Azért ez a törvényből elsőre "nekem nem jött le"
|
Manna
|
Elküldve: 2008 06 20, 18:55:57 (27)
Sziasztok!
Sajnos, csak most értesültem az áfa fogadóóráról, melyet korábban megígértem, remélem ez már valós időpont lesz, idemásolom a legújabb információt:
Kormányzati Portál - Állampolgári Kapcsolatok 778 55 7 2008.06.20 13:33
Kedves Fórumozók!
Az Áfa témakörét érintő fogadóóra július 2-án lesz, közvetlen a nyugdíjakkal foglalkozó fogadóóránk után. Hétfőn fogom hivatalosan is megnyitni hozzá a topikot, ezért kérem, hogy addig még ne tegyenek fel sehol se kérdéseket.
Remélem, hogy az időpont mindenkinek megfelelő lesz, igyekeztünk úgy időzíteni, hogy ne legyen azon a héten bevallási határnap.
Üdvözlettel:
Mogyorósi Zsuzsanna
|
Manna
|
Elküldve: 2008 05 13, 22:07:42 (26)
Sziasztok!
Szeretném a figyelmetekbe ajánlani, a Magyarország.hu honlapon kb. június elején( pontos időpont még nincs) az APEH illetékes szakemberei közreműködésével ÁFA témában lenne egy nyilt nap,ahol kérdéseket lehet feltenni. Szerintem érdemes lenne élni a lehetőséggel, amennyiben vannak még problémás területek.Amikor lesz pontos időpont, igyekszem jelezni.
Üdv: M
|
Vadvirág
|
Elküldve: 2008 05 04, 22:42:00 (25)
(24-hez)
Szia Kedves Manna!
Köszi a RÉSZLETES és TERJEDELMES információt!
Üdv:Vadvirág
|
Manna
|
Elküldve: 2008 04 28, 18:01:07 (24)
Sziasztok! Akit érint a fordított áfa ,szeretném figyelmébe ajánlani a következőt, elnézést azoktól akiknek ez már nem új.
2008. május 1-től megváltozik az ÁFA tv. 142. §-ában szabályozott fordított áfa szabálya.
Ezek szerint fordított áfá-s az olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy megváltoztatására irányul, feltéve hogy ez építési hatósági engedély-köteles.
melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
Építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek
I. A következő építési tevékenységek - a II. és III. fejezetben foglaltak kivételével - építési engedély alapján végezhetőek:
1. építmény építése, bővítése, elmozdítása,
2. az építési engedélyhez kötött építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni,
3. az e rendelet szerint építési engedélyhez kötött építmény homlokzatának - teherhordó szerkezeti változtatásával együtt járó - megváltoztatására kerül sor (nem tartozik ide pl. a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, az utólagos hőszigetelés stb.),
4. meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása, ha ennek során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni,
5. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása, liftgépház építése,
6. polgári lőtér építése,
7. az építménynek, építményrésznek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti, illetve meglévő rendeltetéstől eltérő használata, ha az építési engedélyköteles építési tevékenységgel is együtt jár,
8. elektronikus hírközlési építmény esetében
a) antenna létesítése, ha bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,
b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza a 6,0 m-t meghaladja,
c) mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli,
d) a műemléki védelem alatt álló építményen vagy területen az a)-c) pontban meghatározott építési tevékenységek végzése mérethatár nélkül,
9. közterületen - a fentieken túlmenően - park, játszótér, sportpálya építése, kerítés építése,
10. az épített égéstermék-elvezető,
11. a telek természetes terepszintjének végleges jellegű megváltoztatása
a) külterületi védett természeti területen, Natura 2000 területen és jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen 1,0 m-t meghaladóan,
b) egyéb területen 3,0 m-t meghaladóan,
12. műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény
a) homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés),
b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése,
c) homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül,
d) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységei számának megváltoztatása,
13. jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen utcai kerítés építése,
14. a II. fejezet 2., 4., 5., 7., 9. és 22., 23. pontjában meghatározott értéket, mértéket meghaladó jellemzőjű építmény építése, bővítése, építési tevékenység végzése.
II. A következő építési tevékenységek - az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével - bejelentés alapján végezhetőek:
1. temető területén sírbolt, urnafülke, urnasírbolt építése,
2. rendezvényeket kiszolgáló, ideiglenes, legfeljebb 180 napig fennálló, 60 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 5,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú
a) színpad, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése vagy legfeljebb ugyanekkora méretben történő bővítése,
3. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló építése,
4. a 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületem és 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, állványzatok) építése,
5. 500 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, ideiglenes (szezonális) jellegű, egy évben összesen legfeljebb 6 hónapig fennálló, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,
6. a telek természetes terepszintjének 3,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása az I. fejezet 11. pontjában foglaltak figyelembevételével,
7. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, létesítése, ha a talapzatának magassága 6,0 m vagy annál kisebb,
8. az e rendelet hatálya alá tartozó építményen vagy attól különállóan a 2,0 m2-es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése,
9. a rendezett terepszinttől számított 3,0 m vagy annál alacsonyabb támfal építése,
10. közforgalom elől elzárt, telken belüli, tehergépjármű-forgalommal is terhelt út, térburkolat, 2 m fesztávnál nagyobb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése,
11. az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m-nél nagyobb és 20 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű kiállású előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése,
12. 10 m3-nél nagyobb nettó űrtartalmú tartály elhelyezése,
13. önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmény vagy ilyen területen álló meglévő építmény
homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt szerelvények, berendezések, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése,
14. beépítésre szánt területen a huzamos emberi tartózkodásra nem szánt, a 100 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m-es építménymagasságnál nagyobb méretű, idényjellegű (szétszedhető), az év során legfeljebb 6 hónapra felállított fóliasátor, üvegház építése,
15. a 30 m3-t meghaladó térfogatú állandó és a 60 m3-nél nagyobb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,
16. háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése 10 m2 felett,
17. meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása,
18. a pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése 20 m2-es alapterületet meghaladó méretben,
19. az építés közérdekű jellegére tekintettel elektronikus hírközlési építmény esetében, ha az építtető vagy a Magyar Állam tulajdonában álló vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgál
a) antenna létesítése, ha bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,
b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza a 6,0 m-t meghaladja,
c) mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli,
20. jogszabállyal védett műemléki területen a III. fejezet 3., 4., 6., 8., 10., 17., 22., 27. pontjában meghatározott építési tevékenységek,
21. védett természetvédelmi területen és Natura 2000 területen a III. fejezet 2. pont a) alpontja szerinti építmény, a 4. pont szerinti méretű és jellemzőjű állattartási építmény és a hozzá kapcsolódó 24. pont szerinti állatkifutó, valamint 25. pont szerinti trágyatároló, a 15. pontban a beépítésre szánt területen meghatározott mértékű üvegház, fóliasátor a beépítésre nem szánt területen is,
22. 30 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, árusítás célját szolgáló kiskereskedelmi építmény építése,
23. az épület egy teljes homlokzati felületét érintő építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, teljes felület színezése, teljes felületképzés megváltoztatása, teljes építészeti karakter megváltoztatása).
III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:
1. temető területén urnasírhely, (kettős) sírhely, sírjel építése, elhelyezése,
2. rendezvényeket kiszolgáló, ideiglenes, legfeljebb 15 napig fennálló, 30m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú
a) színpad, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló,
b) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése vagy legfeljebb ugyanekkora méretben történő bővítése,
3. a telek határain, valamint a telek területén kerítés építése,
4. a 10 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, mozgatható WC) építése,
5. elektronikus hírközlési építmény létesítése az alábbi feltételek együttes teljesülése esetében:
a) antenna létesítése, ha bármely mérete 4 m vagy annál kisebb, és
b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza 6 m vagy annál kisebb, és
c) antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli,
6. az 50 m2-es, vagy annál kisebb alapterületű, ideiglenes (szezonális) jellegű, az év során legfeljebb 6 hónapig fennálló, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,
7. a telek természetes terepszintjének 1,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása,
8. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak talpazatával együttmért magassága 3,0 m-es vagy annál kisebb,
9. a 2,0 m2-es vagy attól kisebb felületnagyságú reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése,
10. a rendezett terepszinttől számított 1,0 m vagy attól alacsonyabb támfal építése,
11. közforgalom elől elzárt, telken belüli, tehergépjármű-forgalom nélküli út, térburkolat, 2 m fesztávú vagy annál kisebb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése,
12. az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m vagy annál kisebb és 20 m2 vagy annál kisebb vízszintes vetületű kiállású előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése,
13. napenergia-kollektor, szellőző-, klíma- és szerelt égéstermék-elvezető és szerelvényei, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, szelektív hulladékgyűjtő, szőnyegporoló, sorompó,
árnyékoló, növénytámasz, 10 m3 vagy annál kisebb űrtartalmú tartály elhelyezése,
14. magasles, erdei építmény építése, vadetető,
15. huzamos emberi tartózkodás célját nem szolgáló, beépítésre nem szánt területen méretkorlátozás nélkül, beépítésre szánt területen a 100 m2 vagy annál kisebb alapterületű és 6 m vagy annál kisebb építménymagasságú, idényjellegű (szétszedhető), az év során legfeljebb 6 hónapra felállított üvegház vagy fóliasátor építése,
16. a 30 m3, vagy annál kisebb térfogatú állandó jellegű és a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,
17. e rendelet hatálya alá tartozó közműbecsatlakozási műtárgy építése,
18. e rendelet hatálya alá tartozó közműpótló műtárgy építése,
19. háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése legfeljebb 10 m2 vagy annál kisebb alapterületig,
20. kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor stb.) építése,
21. kerti épített tűzrakóhely építése,
22. kerti lugas, pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése legfeljebb 20 m2-es alapterületig,
23. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem építése,
24. állatkifutó (karám) építése,
25. háztartási célú trágyatároló, komposztáló, árnyékszék építése,
26. kerti szabadlépcső, kerti tereplépcső és lejtő építése,
27. zászlótartó oszlop (zászlórúd) és zászlótartó építése,
28. a geodéziai építmény építése,
29. építmény építéséhez szükséges, annak használatbavételekor elbontandó állványzat, felvonulási épület építése mérethatár nélkül,
30. a pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése 20 m2-es alapterületet nem meghaladó méretben.
IV. A következő bontási tevékenységek bontási engedély alapján végezhetőek:
1. az 1000 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása,
2. műemléki védelem alatt álló területen mérethatár nélkül bármely építmény,
3. zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több mérethatár nélküli épület bontása.
V. A következő bontási tevékenységek bejelentés alapján végezhetőek:
1. a rendelet hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési építmény bontása,
2. a rendezett terepszinttől számított 1,5 m-nél magasabb támfal lebontása,
3. az 1000 m3-nél kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél nem magasabb építménymagasságú lakóépület bontása,
4. mérettől függetlenül
a) a polgári védelmi építmény (óvóhely), illetőleg
b) a közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince bontása,
5. mérettől és rendeltetéstől függetlenül minden olyan építmény bontása, amely azbesztet tartalmaz.
VI. Az építésügyi hatóság engedélye szükséges az alábbi telekalakítás fajtához:
1. telekcsoport újraosztásához,
2. telekfelosztáshoz,
3. telekegyesítéshez és
4. telekhatár-rendezéshez.
VII. A következő esetekben az építésügyi hatóság rendeltetés megváltoztatási engedélye, illetve az építtető bejelentése szükséges:
1. Az építménynek, az építményrésznek, az önálló rendeltetési egységnek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti, illetve meglévő rendeltetéstől eltérő használatához, ha az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel is együtt jár, az építésügyi hatóság engedélye (építési engedélye) szükséges.
2. Az építménynek, az önálló rendeltetési egységnek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti, illetve meglévő rendeltetéstől eltérő használatához - ha nem építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel jár együtt - az építtető bejelentésének az építésügyi hatóság általi tudomásulvétele szükséges abban az esetben, ha az alábbiakban megjelölt rendeltetéseket érintő változás következik be:
a) lakó,
b) szálláshely-szolgáltató, üdülő (hétvégi ház),
c) iroda,
ségügyi, szociális,
f) huzamos emberi d) vendéglátó,
e) egésztartózkodásra szolgáló:
fa) sport,
fb) ipari,
fc) kereskedelmi,
fd) ellátó, szolgáltató,
fe) közösségi szórakoztató, egyéb művelődési, művészeti, kulturális,
ff) nevelési-oktatási,
és ha a teljes önálló rendeltetési egység rendeltetése megváltozik, vagy ha a helyiség, helyiség-csoport, építményrész rendeltetése megváltoztatásával új, önálló rendeltetési egység jön létre.
. A lakás rendeltetés megszűnése, illetve keletkezése, továbbá a gépkocsitároló rendeltetés megszűnése abban az esetben is bejelentéshez kötött, ha a rendeltetésváltozás építési tevékenységgel nem jár együtt.
4. Ha a 2. pontban felsorolt rendeltetések közötti változás építési tevékenységgel nem jár együtt, úgy a rendeltetés - a vonatkozó anyagi jogi szabályok, valamint egyéb jogszabályban meghatározott hatósági, szakhatósági engedélyek betartása mellett - a 3. pontban foglalt kivétellel az építésügyi hatóság engedélye, illetve bejelentés nélkül megváltoztatható.
5. Műemlékileg védett építménynek, önálló rendeltetési egységnek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti, illetve meglévő rendeltetéstől - a 2. pontban foglaltakon túlmenő - eltérő használatához a kulturális örökségvédelmi hatóság engedélye szükséges.
VIII. Az e melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek esetében az építési tevékenységre használatbavételi engedélyt kell kérni.
IX. Az e melléklet II., IV. és V. fejezete szerinti építési-bontási tevékenységek esetében az építési tevékenység használatbavételét, elkészültét be kell jelenteni.
Bízom benne, hogy 05.01-től egy kicsit könnyebb lesz eligazodni a fordított áfa rejtelmeiben.
M
Javítva: 2008 Apr 28, 7:08:22 pm
|
|
|  |
 |
|
